Szültél. Aztán visszamentél dolgozni, vagy nem. Újra szültél, vagy nem. Aztán újra munka. Vagy nem. Alkalmazott, szabadúszó, vállalkozó vagy vezető, főállású anya. Igazából nem is számít. Ha gyereked van és a munka szóba kerül, szerencsére mindenki jobban tudja, mi lenne nektek a jó.

Anyaként dolgozni sosem lesz már olyan egyszerű, mint korábban, amikor a munkában úgy tekintettek rád, mint egyszeri dolgozóra (jó, lehet, hogy mint nőre is), viszont dolgozó anyaként hirtelen sok más címke is tapad a munkaruhádra.

Hirtelen mindenki számára egyértelmű lesz, hogy te bizony már nem csupán egy vagy a sok közül, a fürkésző pillantások innentől mintha a hátadra batyuzott porontyot keresnék, aki nem csupán a munkaidőn kívüli, de minden munkában töltött perced is kitölti. Mert másképp nem is lehet anyának lenni, igaz-e? 

És attól, hogy anya vagy, minden más, a dolgozó nők részéről kemény munkával eltompított hang is felerősödik, mert attól, hogy anya (értsd, elsődleges gondviselő) lettél, egészen biztos, hogy

te vagy egyben a felelős gyermekfelvigyázó, ápolónő, beszerző, rendezvény- és utazásszervező, sofőr, szakács, takarítónő és háziasszony is, aki ezeknek a vélt szerepeknek a súlya alatt egészen biztosan nem lesz képes megfelelő színvonalon ellátni a munkahelyi, NAGY FELELŐSSÉGGEL járó feladatát. Nem szeretnél mégis inkább asszisztens pozícióba átnyergelni?

Persze, ha rugalmasabb szabadúszó, vagy vállalkozói formában dolgoznál, arra is megvannak a megfelelő instant ítéletek, főleg az amúgy is gyanús, otthonról, “onlájn” dolgozó nőkről. Hogy valóban felmerülő példákat sorakoztassak fel, meginterjúvoltam a magyar Mompreneurs közösséget, és sz ő gyöngyszemeiket is beépítettem a csinos listába:
De nézzük tételesen ezeket az előítéleteket, amikre érdemes lehet felkészülni, ha visszatérnénk dolgozni:

  1. Egy anya nem tud elég hatékonyan dolgozni, sokat hiányzik és nem túlórázik – ebben az a veszélyes, hogy könnyű az általánosításokat a rosszindulatú feltételezésekkel összemosni. Van, amivel szemben lehet érvelni, de ami igazából a másik fél problémáiból indul ki, azon mi nem tudunk változtatni. Ilyenkor jöhet a felemelt fej és a továbbsétálás. 
  2. Egy anya számára nem a munka a legfontosabb, hanem a család – ma, amikor a legfelsőbb szinteken is tudják, hogy miről álmodik a lány, mégis elég egyszerű erre a válasz. “Igen, valóban ők a legfontosabbak, szerencsére képes vagyok a helyükön kezelni a dolgokat.”
  3. Egy anya nem tud beilleszkedni a csapatba – ezt persze csapata válogatja, de nagyon téved az, aki szerint egy anyuka nem találná meg a helyét egy fiatalos, bulizós kollektívában (Ugyanő viszont teljesen kilóghat egy anyukákkal teli osztályból, ha nem passzolnak). Még szerencse, hogy nem vagyunk kétdimenziós papírbabák.
  4. Egy anya agya máshogy van huzalozva, nem tud megfelelően, higgadtan fókuszálni a munkájára – igen, vannak, akiknek sikerült így interpretálni a sokat emlegetett kutatásokat. Ezt nem kommentálnám, de szerencsések azok a generációk, akik azelőtt dolgozhattak, mielőtt kiderült volna, hogy nincs hozzá agyuk. 
  5. Egy anya dolga a hátország biztosítása a férjének – igen, mert minek is akarna dolgozni, ha már úgyis megszülte az élete pozícióját? Én felelőtlenségnek tartom, hogy anyák tömegeit tegyük kiszolgáltatottá annak sulykolásával, hogy az ő feladatuk semmi más, mint a gyereknevelés. Sajnos egy megváltozott helyzetben nem lesz ott mellettünk, helyettünk senki, aki átvállalná a feladatainkat.
  6. Egy anya, ha otthonról dolgozik, az igazából a házimunkáért kapja a fizetését, és még a gyereket is lepasszolja – a távmunkában, ne adj Isten, online végzett munka, amilyen kézenfekvő lehet logisztikai szempontból, sokaknál még mindig olyan láthatatlan, mint a többi házimunka. Amíg te rendben vagy magaddal, ez a feltételezés egy cinikus félmosolynál többet nem érdemel részedről. 
  7. Egy anya csak unalmában vállalkozik, meg hogy a férje pénzét költse – igen, a médiában szeretnek csámcsogni szépségversenyeken meg fánkozókon, de ha a közeledben valaki így gondol rád, annak mindegy is, hogy igazából mit csinálsz. 
  8. Egy anya azért vállalkozik hobbiból, hogy azt mondhassa, csinál is valamit – az ilyen “hobbista” anyukák vezetik a magyar cégek harmadát. Akkor mit is kellene megmagyarázni? 

Az előítéletek, bár van alapjuk, természetesen nem tükrözik a valóságot. Mégis romboló a hatásuk, és – cégkultúrától függően – megnehezítik a dolgozó anyák életét.

Rajtad is múlik a siker, szerencsére

Amit te is megtehetsz magadért ebben a helyzetben, hogy kihozod a legtöbbet magadból és az erősségeidet hangsúlyozva, asszertíven kialkudod a lehető legjobb munkafeltételeket.

Egy Momp (=vállalkozó anya) zseniálisan így fogalmazta meg a választ: “A paradoxon ebben az egészben az, hogy szerintem pont hogy egy már meglett édesanyából válhat sok esetben a legjobb vezető, mivel már a várandóssága alatt is megtanulta mi az az alázat, kitartás, aggódás, féltés, gyengédség, igazságosság, türelem. Ez a gyermek születése után hatványozottan igaz.”

Ha jól belegondolsz, te is rengeteget tanultál anyaként, ugye? És ha eltekintesz az orrszívás, kézi fejés és állva elalvás konkrét szuperképességeitől, a tanultakat lefordíthatod olyan erősségekre, amik után kapkodnak a munkaerőpiacon, vagy akár amikre jövedelmező üzletet lehet építeni. 

Ha még nem látod, milyen erősségeid vannak, vagy hogy miként kamatoztathatnád őket, keress meg és segítek a karriered újraindításában!